Az áltudományok cáfolata a tudományos közösség kötelessége, még akkor is, ha ez komoly kutatásoktól veszi el az időt vagy úgy tűnik, hogy a harc vesztésre áll.

Ne gondolj a szkepticizmusra vagy a tudományra úgy, mint egy konkrét dologra! Összeegyeztethető a vallás és a tudomány? Ez olyan, mintha azt kérdezném, összeegyeztethető-e a tudomány és a vízszerelés. Ez két különböző dolog. A tudomány nem egy valami. A tudomány egy ige: egy módja annak, hogyan gondolkodjunk dolgokról, egy módszer, hogy természetes válaszokat találjunk minden jelenségre.

A világ pusztán gondolati úton nem ismerhető meg, kísérletekkel és megfigyelésekkel szerezhetünk csak megbízható tudást.

Ha megtanuljuk megkérdőjelezni magunkat és próbára tenni a hiedelmeinket, talán felismerhetjük, hogy mikor és miben tévedünk. Ennek tanulságaképpen jobbá tehetjük az emberi kapcsolatainkat, az életünket, a munkánkat, innovatívabbá, hatékonyabb problémamegoldóvá és vezetővé válhatunk.

Konspirációs teóriák szövik át az előítéletes gyűlölségek terebélyes szövetét, s hazugságok viselik a hitelesség gúnyáját. Ma nem csupán a tudomány és az értelem, hanem egyidejűleg az irracionalizmus korszakában is élünk. Sokan, akik a tudományos és a technológiai forradalom bűvöletében élünk, el sem tudjuk képzelni, hogy e két világ vetélkedésében a tudás marad majd alul a miszticizmussal szemben, pedig ez is egy lehetséges forgatókönyv.

A csodákkal csak egy a baj: az, hogy csodák már nincsenek.

Az internet használatához is agy kell: képesnek kell lennünk megkülönböztetni a jó, a fura és a rossz információt. Az internet világában ez a különbség könnyen eltűnik.

Az oktatásnak arra kell megtanítania a gyerekeket, hogy képesek legyenek kritikusan gondolkozni.

A munkájukat a színtiszta ráció alapján végző kutatók elméjét is ellephetik abszurd eszmék, ha nem a konkrét szakterületről van szó. Az emberi agy ugyanis alapvetően nem a racionális gondolkodás eszköze, hanem inkább egyfajta érdekérvényesítő gépezet. Elménk a rációt sokkal inkább használja önigazolásra és különféle egyéb ideológiák gyártására, mint a problémákra adott helyes válaszok kialakítására.

Alternatív természettudomány nem létezik. E tény egyszerű oka az, hogy a tudomány a valóság megismerésével foglalkozik, valóságból pedig csupán egyetlen létezik. Kivétel a fenti szabály alól az alternatív orvoslás, amely nem alkalmazza a tudományos bizonyítás kritériumait. Vajon miért éppen a gyógyítás tudományának akadt vetélytársa? A válasz pofonegyszerű: biznisz van a dologban. A gyártók és forgalmazók oldaláról a befektetést nem igénylő extraprofit, a vásárlók részéről pedig a pirulákba rejtett remény alkotja az üzlet két ellentétes oldalát.

A demokrácia a vélemények ütköztetésén és mások nézeteinek tiszteletben tartásán alapul. A tudományos igazságot azonban nem a demokrácia alapelvei szerint kell megítélni, hiszen az egyszerűen létezik, bárhogyan is vélekedünk róla és bármennyien tesszük is ezt. A tudomány és az áltudomány között nincs sem arany középút, sem közös cél, amiért össze kellene fogniuk, ezért az állítások közé egy éles demarkációs vonalat szoktam húzni. A középen állás és a felek közötti konszenzusra való törekvés szimpatikus tartalmat hordoznak, de ezek az elvek nem adaptálhatóak a tudományra.

A nyitottság hiányával rendszerint azok vádolnak meg, akik csak az irracionalitás felé teljesen nyitottak, a tudományos gondolkodás felé viszont maximális zártsággal rendelkeznek.

Ne féljünk nevén nevezni a hazugságokat, szabad emberek vagyunk. Nem engedhetjük meg, hogy a józan észt tartósan legyőzzék a hamis eszmék. Olyan ez, mint az élet és a halál küzdelme: ez utóbbi elég, ha csupán egyszer győzedelmeskedik, innentől övé lesz visszavonhatatlanul a végső diadal.

Az írisz vizsgálatából semmiféle diagnosztikai megállapítást nem lehet tenni! Pénzes betegek nem létező betegségeit azonban pompásan fel lehet vele fedezni, és a nem létező betegségeket ugyanolyan eredményesen lehet is vele gyógyítani!

Az orvoslás egyik területe, ahol a placebohatást a javunkra fordítják, a homeopátia. Ott a hatóanyagokat néha olyannyira felhígítják, hogy már nem is mutathatók ki, ami azt jelenti, hogy legfeljebb néhány molekulányi marad belőlük. A tudomány álláspontja szerint semmilyen hatásuk nem lehet. Attól, hogy elások a kertemben egy aszpirint, a talajvíz még nem fogja csillapítani a fejfájásomat.