A király csak azt adja oda a népnek, amit a nép kitép a kezéből.

Az ember soha nem rendelkezhet azzal a bölcsességgel, amivel az istenek a világ felett uralkodnak, ha pedig megpróbálja kisajátítani ezt, akkor az eredmény nem megvilágosodás, hanem pusztulás lesz.

Minden haladást csak hatalommal lehet megvalósítani.

Az erős azért tesz engedményeket, mert úgyis megtartja hatalmát, a gyenge pedig azért, hogy ne érezze folytonos kiszolgáltatottságát.

A hatalom a tapasztalat szempontjából csupán viszonylagosság, amely egy személy akaratának kinyilvánítása és mások által való végrehajtása közt fennáll.

A hatalom az egy személyre átruházott egyetemes akarat.

A hatalom a tömegek akaratának az összessége, amely a tömegek kifejezett vagy hallgatólagos beleegyezésével megválasztott kormányférfiakra száll át.

Nagyon gyenge annak az igazsága, aki fenyegetőzni kényszerül. Az tudja jól, hogy képtelen az embereket meggyőzni, tehát meg akarja félemlíteni őket.

Be kellett látnom, hogy állásomban tehetetlen vagyok, s azt csak a legjobb szándéktól vezérelve tartottam meg.

A fény erői gyógyítanak, védelmeznek és rendet visznek a világegyetembe. A sötétség erői épp ellenkezőleg... pusztulást és káoszt idéznek elő.

Most még csak helyi háborúk dúlnak. De már a levegőben lóg egy totális háború réme. Sok a méreg az emberiségben, a környezetben. Ez robbanáshoz fog vezetni. Nézzétek meg a kommunizmust levetett országokat. Mit vettek fel helyette? Nacionalizmust, sovinizmust, rasszizmust. Negyven évig minden szót beléjük fojtottak, most a gyűlölet tör felszínre belőlük. Karizmatikus vezetőt keresnek, s furcsa módon azokban látnak karizmát, akik fröcskölnek. Sercegve égő gyújtózsinórok nyomába szegődnek. Fajgerincről locsognak. Negyven évig altatták az értelmüket, és most, elhalt értelemmel, hogyan lehetnének szabadok? Mégis bevették, hogy azok, a választásban is. Két kézzel kapnak a közéjük szórt üveggyöngyökért, miként hajdan az indiánok. Most kérdezzétek meg az indiánokat! Ők is megünneplik a Kolombusz-évfordulót?!

A katonákat csakis azért nevezik lángelmének, mert a hatalom fénye ragyogja be őket, a gazemberek nagy tömege pedig hízeleg a hatalomnak, és természetétől elütő, zseniális tulajdonságokkal ruházza fel.

A hatalom csakis az erőtlenek játékszere.

Az uralkodó - a történelem rabja. A történelem, vagyis az emberiség tudattalan, közös, társas élete az uralkodók életének minden pillanatát a maga érdekében használja fel, mint céljainak egyik eszközét.

A kulcspozíciókat ritkán bízzák lakatosokra.