Ahogy a kavics legömbölyödik, ha sokat sodorja víz, úgy a precíz fogalmak, finom különbségtételek is elkopnak, ha sokan használják őket.

Az a hit, amely reggeltől estig csak egy isten öncélú imádatára épül, az én szememben nem sokat ér, mert nem az emberért van. De amikor Teréz anya Isten nevében a szegényeken segített, vagy amikor sok keresztény a nyilas korszakban Isten nevében zsidókat bújtatott, az előtt a hit előtt meg kell hajolnunk, mert minden igaz hit közvetlenül, vagy istenen keresztül az Emberért van. Körösi Csomát a magyarság gyökerének keresése, Einsteint az egyesített mezőelmélet éltette, a zöldeket a Föld megóvása, egy anyát gyermekének felnevelése hajtja.

A hit mindent átható jellege meghatározza egy ember gondolkodását, viselkedését, érzéseit. Hit nélkül nincsenek célok, nincs erkölcs, hit nélkül az ember csak vegetál. A hit mindenki beépített gyári tartozéka, mondhatni alapfelszereltség. A kérdés az, hogy sikerül-e beindítani a hitprogramot valakinek az élete, neveltetése során. Hit sokféle lehet. Az emberi értékek felől nézve nem biztos, hogy jogos az a felosztás, miszerint vannak istenhitek és nem-istenhitek. Sokkal fontosabbnak érzem azt a kérdést: mennyire öncélú vagy közösségi célú a hit.

A szerelem pszichiátriai értelemben egy mániás állapot: csökkent alvásigény, étvágytalanság, hihetetlen energiák, az ember ide kap, oda kap, mindenfélébe belefog, de semmi nem köti le igazán. Csak futnánk egyik helyről a másikra, fecsegnénk, kiáltoznánk, ugrálnánk, összecsókolnánk mindenkit.

A szerelem illúzió, amit titkon minden szerelmes sejt, csak nem akar erről tudomást venni.