A bátorságot nem lehet megtanulni!

Ami egyszerű és szerény, azt mindig elnyomja a kápráztató!

Aki kiválik, azt meggyűlölik.

Akinek nagy a képzelőereje, az elbizakodik és elvakult lesz.

Az igazság ékesség nélküli.

Az uralkodók is éppen azokkal a miniszterekkel a legkedvesebbek, akiket másnap elbocsátanak!

Tulajdonképpen akkor leszünk öregek, amikor már nem vagyunk ilyen boldogítóan éretlenek!

Ha kiválónak tartasz valakit, ne teljesítsd vágyait, nehezítsd meg vállalkozásait! Ha valóban kiváló, elhárítja és legyőzi az akadályokat.

Az ész szerelme elmésebb, mint az igazi szerelem, de csak pillanatokig tud lángolni, túlságosan ismeri és mindig bírálja önmagát; nem szakadhat el a gondolattól, sőt éppen a gondolkodás élteti.

A szerelemnek egyenlőségre nincs szüksége: megteremti.

Egyenlőség nélkül nincs szerelem.

Aki jó nevelésben részesült, mire húszéves lesz, ezer mérföldnyire kerül attól a természetességtől, amely nélkül a szerelem gyakran csak a legfárasztóbb kötelesség.

Ha valaki ártatlan, s nem ismeri a gyűlölködő indulatokat, kétségtelenül hosszabb ideig marad fiatal.

Úgy gondolt a szenvedélyre, mint valamilyen szerencsejátékra: szemérmetlen csalás, csak az ostobák reménykednek benne.

Hát ilyenek a gazdagok! Megalázzák az embert, s azután azt hiszik, hogy egy kis majomkodással mindent jóvátehetnek.