- Optimista vagyok és realista. Tudod, ha egy ezer méter magasból kiugró ejtőernyősnek nem nyílik ki az ernyője, és mégis abban bízik, hogy életben marad, nem optimista, hanem hülye.
- Ejtőernyős is akadt már fönn faágon.

Nem lehetséges "parancsszóra" optimistának lenni. Senkinek nem írhatunk elő optimizmust, a reményvesztettől sem várhatjuk el, hogy reméljen. Erre ő maga sem lenne képes, mert senki sem tudja "akarni" a reményt, éppoly kevéssé, mint ahogy a reményen kívül a közismert háromság két másik tagját, vagyis a hitet és a szeretetet sem lehet kikényszeríteni.

Hiszünk a mámorító jövőben, ami évről évre távolabb kerül tőlünk. Ma sem sikerült elérnünk, de sebaj, majd holnap gyorsabban futunk utána, messzebbre nyújtjuk a kezünket, és akkor majd egyszer, talán, tovább küzdünk hát, evezünk az ár ellen és sodródunk napról napra a tegnap felé.

A remény a legjobb gyógyszer, ha a beteg állapota reménytelen.

Az ember inget, szeretőt,
Hitet is válthat, csak reményt nem,
Az ifjúságét a szivében,
Mely férfivá avatta őt.
De mi is volt az én reményem?

Az úgynevezett pillangóhatás lényege: a pillangó selymes szárnyainak egyetlen, szinte észrevehetetlen rebbenése is hatalmas változásokat idézhet elő. Lehet, hogy az életemben van valahol egy szárnyait rebegtető pillangó?

Korábban egyszer már végleg feladtam. Ezután ébredtem rá, hogy a világhoz nemcsak vastag kötelekkel, hanem számtalan apró, sok esetben lényegtelennek tűnő szállal is kötődünk.

Míg az ember életben van, addig van remény. És amíg remény van, addig eltökéltség is van.

Szeretlek. Soha senki iránt nem éreztem ezt, amit irántad érzek. Bárhogy alakuljon ezután, soha mással nem fogom ugyanezt érezni. Nem tehetjük meg nem történtté, ami az elmúlt években ért bennünket, de talán jobbra fordíthatjuk a kettőnk életét.

A sötétben szikra is világít,
Jó reményem, el ne hagyj.

Hiszem hogy ott vagy
a lehet és nem lehet
közötti résben.

A remény nem törött szárnyú madár, s a valóságot megálmodni szabad, sőt szükséges is.

Előre, föl, miénk az élet
A széles földnek kerekén,
Szemünkben csillog az ígéret
És bennünk ring a jó remény!

Bármennyire is kétségbeejtőnek tűnik az életed, van remény! Amennyire pocsék körülmények között vagy, annyival jobb napok várnak rád. Nem számít, mennyire borzalmasnak tűnik a helyzeted, képes vagy fölé emelkedni. Ha csak sóvárogsz a változás után, azzal nem változtatsz meg semmit. Ha viszont úgy döntesz, hogy most rögtön a cselekvés mezejére lépsz, azzal megváltoztatsz mindent!

Este behunyod a szemed, elalszol, és az álmok világában találkozol Vele. Ám egy napon történik valami. Egy napon kilép az álmaidból, és melléd szegődik. Valósággá válik. És ekkor különös dolog történik. Már nem jelenik meg álmaidban. Nem találkozol vele éjjelente, nem beszélsz vele álmaidban. De ez nem csoda. Hiszen kilépett onnan, belépett való világodba.