A házasság úgy következik a szerelem után, mint láng után a füst.

A szerelem jobban tetszik, mint a házasság, éppúgy, amint a regény is mulatságosabb, mint a történelem.

A szerelmesek egykor lángoló szerelme idővel megtisztul. A szerelem egymás tökéletes megértésévé válik. Az ész és szív évről évre haladó tisztulása: ez az igazi házasság.

A házasság - tudomány. A házasságnak állandóan harcolnia kell egy mindent fölfaló szörnyeteg, a megszokás ellen.

A házasságnak az a pillanata, mikor két szív megértheti egymást, olyan rövid, mint a villám, s ha egyszer eltűnt, sohasem tér többé vissza.

Némely ember a házasságban paradicsomot keres és kígyót talál.

Miért nem létezik a paradicsomban házasság? Mert a házasságban sem létezik paradicsom.

A házassággal úgy vagyunk, mint a kalitkával: a kint levő madarak erőnek erejével be akarnak jutni, a már bennlevők meg ki akarnak szabadulni.

Jó felakasztás megmenti az embert a rossz házasságtól.

Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok.
Csúf, de te gyönyörűnek találtál.
Végig hallgattad mindig, amit mondtam.
Halandóból így lettem halhatatlan.

A házasság olyan, mint az oltás: olykor sikerül, máskor nem.

Minden forró víz lehűl, ha leveszik a tűzről. Ez történik a házassággal is, amely testi lángokon forr meg.

A házasság bizonyára szentség, de a papirost az ördög gyártja hozzá.

A házasélet felhői éppen úgy megérkeznek villámlással és dörgéssel vegyest, mint a természetben, s éppen olyan természetesek is. Sőt éppen olyan hasznosak is, mert utána kitisztul a légkör, az egyformaság szürke porát leveri az eső, újra süt a nap, és csak akkor látni, milyen szépen süt, akkor érezni, milyen áldóan meleg.

Nem az a féltékenység a legnagyobb, amit nő egy másik nő iránt érez, hanem az, amit a feleség a barátokkal szemben érez, akik szabadságot, egyéni függetlenséget, átbeszélgetett éjszakákat, őszi tüzeket, boros és bortalan mámort, egyszóval mindazt jelentik, amely csak nagyon ritka házasságba fér bele, nagyon bölcs vagy nagyon buta asszonyok mellett.