Két karodban gyermek vagyok,
hallgatag.

Két karomban gyermek vagy te,
hallgatlak.
Két karoddal átölelsz te,
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
S idő, állj meg egy pillanatra,

S ti rohanó percek, várjatok,

Amíg ők ketten esküt tesznek,

Hogy egymáshoz örökké hűk lesznek,

Csak addig várjatok!
Mindig van a világon egy ember, aki a párjára vár, akár a sivatag, akár egy nagyváros közepén. Amikor pedig ezek az emberek találkoznak, és tekintetük egymásra talál, minden múlt és jövő teljesen elveszíti a jelentőségét, s csak az a pillanat és a hihetetlen bizonyosság létezik, hogy ugyanaz a Kéz írt meg mindent a nap alatt. A Kéz, amely fölébreszti a Szerelmet, s amely mindenki számára, aki ebben a világban dolgozik, pihen és kincsét keresi, alkotott egy vele rokon lelket is.
A házasság metszőollóhoz hasonlít. Nem lehet elválasztani egymástól a két pengét, még ha olykor eltávolodnak is egymástól. De ha bárki kettejük közé kerül, együttes erővel bánnak el vele.
Házasság. Megállapodás férfi és nő közt, melyben kölcsönösen szerződnek, hogy nem mondják el egymásnak, hogy ki tetszik nekik.
Ha két darab fát összeteszünk, kereszt lesz belőle. Ez szép allegória a házasságra.
Tanúm legyen a Föld, az ég s a tenger,
a sok madár, a Hold s minden ember,
Neked adom a szívemet, senki másnak,
mellé pedig az életem ráadásnak!
A házasság olyan, mintha aláírnánk egy 356 oldalas szerződést anélkül, hogy, hogy tudnánk, mi áll benne.
A házasság kikötő a viharban, de gyakrabban vihar a kikötőben.
Azoknak a tapasztalatoknak, amelyeket az ember a házaséletben szerez, semmi köze a szerelem művészetéhez.
Ha a férfiak olyan asszonyokat vennének feleségül, akiket megérdemelnek, nagyon rosszul járnának.
Jó házasságban a házasfelek mindennap újra érzik, hogy tartoznak egymásnak, méghozzá napról napra nő a tartozásuk... Ez a világon az egyetlen boldog eladósodás.
A házasságnak biztos alapja a kölcsönös félreismerés.
Az Isten azért adta a szerelmet, mert józanon nem házasodna meg senki.
Egész lényemben érzem azt az igazságot, hogy a férj és feleség nem különálló lények, hanem ez a kettő: egy.