A háború 90 százalékban információ.
Szerelem és háború mindig kéz a kézben jár. Ezek az emberi érzelmek csúcsai. Gonosz és jó, szépség és csúfság.
Az utolsó, amire egy háborúban álló nemzetnek szüksége van, az a bizonytalanság.
A meglepetés értékesebb, mint az erő.
A keménységgel keménységet kell szembehelyezni. Ezekben a körökben az engedékenység nem vezet eredményre.
Minden háború valakinek a halálával kezdődik.
A magyar katonák soha többet ne öljenek embereket, csak a gépeiket és a muszklijukat fejlesszék, hátha mégis szükség lesz rájuk, és ne adj' isten megint beköszönt a világvége. Akkor lehet, hogy muszáj lesz lövöldözni. Bumm. Bumm. De addig is harcoljunk a Világbékéért, s maximum csak csirkéket, halakat, disznókat gyilkoljunk!
Egy háborúban vagy úgy él az ember, mint egy herceg, vagy úgy, mint egy csavargó.
A háború a férfiakról szólt. A hősökről. Ők a szerencsések. Megvan a helyük. De ki törődik a nőkkel meg a feleségekkel? Senki sem figyel rájuk.
A háború összevisszaság. Zűrzavar. A háború alatt abban sem hiszünk, hogy túléljük a napot. A háborúban nincs holnap.
Egy háború nem dönti el, hogy kinek volt igaza, csak azt, hogy ki maradt életben.
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
Ide veled, régi kardunk!
A katonát szerencséje szerint becsülik. Hős az, akit sohasem hagyott cserben a szerencséje.
Egy csata elvesztésével néha utat találsz a háború megnyeréséhez.
Ne harcolj olyan csatában, aminél semmit sem érsz a győzelemmel.