A férfiak gyakran csak hazudják a bókjaikat.

A férfinak a nőt a legdrágább kincsének kell tekintenie, egy ritka gyémántnak, amit legszívesebben a gomblyukába tűzne, hogy az egész világnak eldicsekedjen vele.

Az ördög vigye a férfiakat, maguk sem tudják, hogy mit akarnak. Utálják és lenézik a folyton csacsogó, műveletlen kis nőket, de ha egy okos lánnyal kerülnek össze, akkor meg a másik énjük zsugorodik össze, valahogyan elzsibbadnak az érzékeik, elfelejtik, hogy szerelem is van a világon.

A nők karosszériája jobb, mint a miénk, ez az ő pályájuk, elismerem. Cserébe nekünk járna az ész. De most már azt is kisajátították. Akkor mi marad nekünk? Az övék minden. Az ész és a külső.

A férfiuralommal nem az a baj, hogy rosszul bánik a nőkkel, hanem az, hogy tönkreteszi az egész földi életet. Megrontja, és végül el is pusztítja.

Az igazi férfiak sírnak. A magukat megjátszó férfiak nem sírnak. Az igazi férfiak bocsánatot kérnek. Még azt is mondják, amikor megbántják szerettüket, hogy sajnálom.

Mi, férfiak sokkal gyengébb népség vagyunk, mint azt ti, nők, hiszitek. Csak ügyesen leplezzük.

Milyen kár, hogy a nők nem olyanok, mint a férfiak. Akkor sokkal kevesebb probléma volna a világon.

Elsősorban ember vagyok, és mellesleg, másodsorban van valamilyen nemi jellegem is. Még a csodálatos magyar nyelv is teljesen korrekt: van szavunk külön az emberre, és azon belül a férfira és a nőre. Ragaszkodjunk mi is ehhez a korrektséghez.

Minden férfinak jólesik, ha a nő, akit szeret, tetszeni akar neki.

Férfiak számára nincs segítség, nem érted? Férfiak vagyunk, egyedül kell élni, mindenért pontosan és igazságosan fizetni kell, hallgatni kell, el kell viselni a magányt, jellemünket, az élet férfitörvényét.

Mindnyájunkban van valami a másik nemből, a nőben a férfiasság, a férfiban a nőiesség; legalábbis annyi van bennünk a másik pólusból, hogy tudjuk, miként okozhatunk a legjobban fájdalmat a másiknak.

Mindegy, hogy amerikaiak vagy angolok vagy franciák, a férfiak jól tudják, hogy a nőket a bűntudat vezérli, és sokszor vissza is élnek ezzel.

A férfiak gyermekek a vágyaikban.

A nők szeretik idealizálni a pasast, akihez tartoznak. Sokszor nem is gyanítják, hogy milyen középszerű az a férfi, aki mellettük él.