A pillanat él, a jelen, soha nem élsz, ha akkor nem.

Miért nem szabadítod meg képzeletedet a múlt és jövő terheitől, mikor egyik fölött sincs már, vagy még hatalmad? Csak a jelen a tiéd. A jelen léted egyetlen realitása, amelyet formálni tudsz.

Nem mehetsz vissza a múltba, ahhoz, ahogy a dolgok voltak. Amilyennek gondoltad őket. Minden, amid igazán van... az a most.

Vajon az idő mit jelent? A nap huszonnégy órából, pillanatok végtelen sorából áll. Minden pillanatot ki kell használnunk, amikor csinálunk valamit, vagy épp csak elmélkedünk az életről.

Nincs múlt, nincs ragaszkodás a múlt megmaradt darabkáihoz. Minden, ami van, ebben a pillanatban van, talán holnap, de sosem tegnap.

Az élet túl rövid ahhoz, hogy búslakodjunk!

Az ember ráér a jövőjére gondolni, mikor már nincs jövője.

Élj a jelenben, és ne rinyálj a múlt miatt!

Élj a mának úgy, hogy emlékezz a tegnapra, és holnap ne kelljen semmit megbánnod.

Ne aggódj a holnap miatt, vagy olyan dolgokon, amit úgysem tudsz megváltoztatni!

A legszebb napom az volt, mikor a holnap sosem jött el.

Felejtsd el a célt, ahova el akarsz jutni, és vedd észre a jelen pillanat gyönyörűségét!

A szükségszerűen elkövetkező vég egyszersmind megnyugtató is. Az a gondolat, hogy holnap meghalok, szabaddá tesz ma. Ezért aztán nagykanállal eszem az életet.

Mi, nők annyit tudunk gondolkodni feleslegesen. Már előre aggódunk olyan dolgok miatt, amik meg sem történtek. És persze rágódunk a múlton is, ami már rég elmúlt. Egy olyan álomvilágban élünk, ahol a dolgok már, vagy még nem léteznek, s közben elszalasztjuk az egyetlen lehetőségünket: a jelent.

A tegnap történelem. A holnap rejtély. A mai nap: ajándék.