Az intellektus hangja halk hang, de nem nyugszik addig, míg meghallgatást nem talál. Végső soron, számtalan visszautasítás után, sikert arat. Ez egyike ama néhány dolognak, amiben az ember az emberiség jövőjét illetően optimista lehet.

Azok a legjobb vitatkozók, akiket semmiféle előismeret nem zavar az itéletalkotásban.

Aki sokat lát, abban sok meg is marad.

Nem a tudásban van a boldogság, hanem a tudás megszerzésében.

Az ember nem azért építi fel a tudását, hogy bárhol, bárkinek mutogassa.

Nincs olyan eszköz, melyhez az ember ne folyamodna, hogy megmeneküljön a gondolkodás fáradalmaitól.

Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.

Az ész a legmagasabb ítélőszék, amely legfelső fokon és fellebbezés nélkül dönt mindenről.

Abban mutatkozik meg műveltségünk, ahogyan a műveletlenekkel bánunk.

Ahogyan a használatból kikopott vasdarab rozsdásodni tud, úgy indul romlásnak a tétlenségre kárhoztatott elme.

Mindenki tudatlan, csak más-más témában.

Azt, amit már tudsz, próbáld meg jól felhasználni a gyakorlatban, s ha így teszel, idővel fölfeded majd a rejtett dolgokat, amelyekre kíváncsi vagy. Hasznosítsd, amit tudsz, és ez segít majd tisztázni, amit még nem ismersz.

Nincsen semmi, ami igazságosabban van elosztva az emberek között, mint a józan ész; mert mindenki azt hiszi, jutott neki belőle.

A tudás előtt tornyosuló legnagyobb akadály nem a tudatlanság, hanem a tudás illúziója.

Az olvasással tudást halmozunk fel az agyunkban, de sajátunkká az csak a gondolkodás révén válik.