Bárcsak ne lenne az egészségesnél nagyobb öncsalásra szükség ahhoz, hogy legalább néha a saját fiamat érezzem a legjobbnak, a legszebbnek, a legokosabbnak! Hiszen ezt nemcsak hogy megbocsátják egy anyának, hanem el is várják tőle.

Ha fura a gyerekünk, magunk is furák leszünk, mint ahogy ez fordítva is igaz, feltéve, hogy a nap jelentős részében egy levegőt szívunk vele, miközben hatunk egymásra.

Meddig tart a tudatosság, és hol kezdődik a szorongás? És ha már elkezdtünk szorongani, az meddig egészséges, és honnantól árt? A mániákus blogger kismamák, szülésznők és dúlák vég nélküli, meddő vitát folytattak mindenről az internet rózsaszín és világoskék bugyraiban.

Önmagunkon keresztül tudjuk a gyerekeket a legjobban nevelni. Mindegy, hogy sportról, táplálkozásról, hozzáállásról, a másik nemhez való viszonyról van szó, a gyerekeink úgy fognak viselkedni, ahogy tőlünk látják. Na, ez nagy felelősség, és csodálatos feladat is egyben.

Értelme, barátom, az életnek csak egy van: gyerekeket csinálni és felnevelni őket. Aztán majd kínlódjanak ők is ezzel a kérdéssel. És feleljenek rá, ahogy tudnak. Éppen ez tartja meg a világot.

A szüleid csak akkor fognak tudni elszámolni önmagukkal, hogyha felkészítettek téged az életre. Azt pedig nem lehet úgy, hogy a fájdalmas, traumás dolgokról nem beszélnek, és nem mutatják meg, nem mondják el, hogy ők ezt hogyan oldották meg, majd nem bízzák rád, a gyerekre, és nem nézik, hogyan bukdácsolsz, meg hogyan esel pofára, miközben megállják, hogy ne ugorjanak oda segíteni.

A gyerek nevelését kínaiul úgy hívják: "ki meng". Azt jelenti, hogy felfedni azt, ami el van rejtve benne.

Tehetsz te bármit
nem neked születtem
hiába állsz itt
és babusgatsz engem
nem neked születtem.

Ha túlságosan szigorú vagy, nem helyes, sőt, baj, de mégsem olyan nagy baj, mint a szigor hiánya.

Mindenhol, ahol nézem a gyerekeket, olyan, mintha a felnőttek legtöbbször nem is szeretnék őket, még a szülőik se. Gyönyörűnek, meg olyan édesnek hívják a gyerekeket, és újból megcsináltatnak velük egy dolgot, hogy le tudják fényképezni, de igazából nem akarnak velük játszani, inkább kávét isznak, és a más felnőttekkel beszélgetnek. Van, hogy egy kisgyerek sír, és az Anyája nem is hallja.

Az egészséges szülő-gyermek kapcsolat alapja a szeretet. Ha a gyermek nem érzi szülei szeretetét, akkor nemcsak a haragja növekszik, hanem a nevelésére irányuló erőfeszítéseket is visszautasítja.

Sok szülő észre sem veszi, hogy csak olyankor fejezi ki a szeretetét gyermeke iránt, ha az jó hangulatban van, és az elvárásainak megfelelően viselkedik. Ezek a szülők úgy gondolják, hogy ha megvonják a szeretetüket egy időre, akkor a gyermek azt fogja tenni, amit ők szeretnének. Ez a szülői magatartás azonban ahhoz vezet, hogy a gyermek lázadni kezd a szülő ellen.

A problémás gyerekek szülei egyvalamit sosem mondanak ki. Méghozzá azt, hogy mekkora megkönnyebbülés, amikor a gyerekük élete végül rendeződik. De vajon mit kezdjenek azzal a haraggal, amely az évek során felgyülemlett bennük?

Legfeljebb csak annyira lehetsz boldog, mint a legboldogtalanabb gyermeked.

Mikor a gyerekek felnőnek, azaz felnőttek lesznek, azonnal rájönnek, hogy az, amit kiskorukban mondtak nekik, nem igaz, de ennek ellenére továbbadják az ősi hazugságot a saját gyerekeiknek. Mindenki szebb világot akar a gyerekeinek, az évszázados súgólánc-játék eredménye pedig a Föld, ez a gyűlölethólyag.