A szeretetet nem a szavak, hanem a tettek bizonyítják.

Ha nem mutatják a szeretetet, gyakran nem is érzik.

A szeretet problematikája az emberiség nagy szenvedéseihez tartozik, és senkinek sem kell szégyenkeznie amiatt, hogy ő is megfizeti a maga részét.

Az a zug, amit szívből szeretünk, az a világ.

Szeretni akarni: ez annyi, mint késznek lenni a halálra is.

Az embernek szeretnie kell az embereket, mert ha szeretni fogja őket, jobb lesz az élete, vidámabb lesz élnie, mert senki sem él a világon olyan rosszul, mint a mizantróp, az embergyűlölő.

Az ember nem azt szereti, akit akar, hanem akit tud.

A szeretet és a bölcsesség ugyanannak az éremnek a két oldala. Szétválaszthatatlan.

Az igazi szeretetet nem adjuk vagy kapjuk, az van.

Ha szeretünk, magunkat is másnak látjuk.

Vésd az eszedbe a nagy törvényt, hogy az élet kegyetlen parancs ugyan, ám akárhogy is, túl égen s földön: élni csak kell, de szeretni muszáj!

Aki szeret, az nincs többé egyedül, mert az, akit szeret, mindig jelen van. Aki szeret, az már nem akar többé a saját élte központja lenni. Engedi, hogy életének más legyen a központja, és ezt nyereségnek és boldogságnak érzi. Feladja önmagát. Olyan lesz, mint egy nyitott kéz, amely kapni akar. Aki szeret, annak van bátorsága ahhoz, hogy olyan legyen, mint akinek szüksége van valamire.

A szív jósága olyan, mint a nap melege: életet ad. Csak a jóság, a szeretet maradandó. Olyan, akár a forrás. Minél többet merítesz belőle, annál jobban buzog. Légy jó!

A szeretet munka. Azok a cselekedeteink fejezik ki legjobban a szeretetünket, melyek nem magától értetődőek számunkra.

Ha szereted, viszont szeret.
Ha mosolyogsz, ő is ám!
Ha bánat ér, megosztozik
szegény szíved bánatán.