100 évvel ezelőtt azt képzeltük, hogy a robotok átveszik a hatalmat. Ma attól félünk, hogy a szuperintelligencia veszi át. Az ember olyan sokat gondolkodik a hatalmon, hogy folyton attól retteg, valaki átveszi, pedig igazából ő szeretné birtokolni.

Ha a király gyászol, gyászoljon az utolsó koldus is.

A politikával szembeni cinizmusból leginkább a cinikus politikusok profitálnak.

A demokrácia egyre inkább olyan rendszer, amelyben a választók meghatározzák, melyik politikus hajtsa végre azt, amit a pénzügyi szektor diktál.

Az urak azt hiszik, hogy jobbra mennek, de a valóságban körbejárnak, és addig mennek jobbra, amíg megérkeznek a szélsőbalra.

A hatalom énszerintem egy erősen tudatformáló szenvedélybetegség, és ennek a káros hatásaiból az intelligencia és a jó ízlés emeli ki az embert.

A vezetés szenvedély, hogy valami mást, valami újat alkoss másokkal.

A vezetés hajlandóság a kockázatra.

A vezetés a jelen valósággal való elégedetlenség.

Csapatvezető nincs karizma nélkül.

Egy gyermekből azt nevelni, amit a szülők szeretnének, egyéni tragédia. Egy országból azt formálni, amit a vezetői szeretnének, néptragédia.

Ha vezetőnek tartod magad, de senki nem követ, akkor csak egyszerűen elmentél sétálni.

Nem a saját hatalma tesz valakit nagyszerű vezetővé, hanem az a képessége, hogy másokat naggyá tud tenni.

A kihívás a vezetés számára a változás megteremtése és a növekedés elősegítése.

A vezetés folyamat, nem pedig pozíció.