A legtöbb ember számára az olvasás nem épülés, hanem ópium.

A gazdasági életet csak élénkíteni és fékezni lehet. Alakítani nem.

A munkatempót vagy a modern technológia, vagy az anyagi érdek, vagy a korbács diktálja. Az ideológia erre sohasem lesz képes.

A semmittevés óráiban érnek meg a legnagyobb gondolatok. De csak azoknak, akik a tevékeny idejüket jól kihasználják.

Az ostoba azt akarja, hogy az ellenségét minél hitványabbnak lássák, ezért kígyót-békát kiabál róla. Az okos azt akarja bebizonyítani, hogy különb ellenségeinél.

A legnagyobb megfontolatlanság azzal a szándékkal élni, hogy az életben mindig megfontoltan fogunk cselekedni.

Minél felkészültebb, műveltebb valaki, annál hasznosabb a szabadideje. Ekkor fogannak meg a leghasznosabb gondolatai, melyek majd a munkájában öltenek testet.

Aki elégedett azzal, amit eddig elért, az máris többet ért el, mint amennyit megérdemelt.

A börtönt az teszi elviselhetővé, hogy lakói nem látják a szabad életet.

Jószívűségét és nemes gondolkodását mindenki a barátai szeretetén keresztül akarja kimutatni, pedig az csak az ellenséggel szembeni viselkedésen mérhető.

A sorsba belenyugodni néha lehet okos dolog, ellene harcolni mindig nagyszerű, de róla panaszkodni mindig értelmetlen.

Nem lehet megfogalmazni a teljes igazságot csupa olyan mondattal, melyek önmagukban is igazak.

A modern társadalmat nem a több munka, hanem a munkára való jobb felkészítés gazdagítja.

Ha valamely jótetted gyakran az eszedbe jut, ez annak a jele, hogy nálad az ilyen ritkán fordult elő.

Az okos ember akkor lesz bölcs, mikor az ostobákkal már nem vitatkozik.