A teológia tudatlanság szárnyakkal.

A vallás egyik legártalmasabb hatása, hogy a morált el akarja választani az emberek és a többi élőlény szenvedésétől. A vallás alapján az emberek erkölcsösnek képzelik azokat a törekvéseiket, amelyeknek nincs semmi közük a szenvedéshez, vagy annak enyhítéséhez. Mi több, egészen immorális törekvéseket is erkölcsösnek vélhetnek - amikor pontosan ezek a törekvések okoznak szükségtelenül másoknak rettenetes szenvedést. Ezért lehet, hogy Önök, keresztények, néha "több" erkölcsi energiát fektetnek be az abortuszellenes küzdelmükbe, mint a népirtások ellen. Ezért érdekli Önöket sokkal jobban az embriók sorsa, mint az őssejt-kutatás életmentő lehetőségei. És ezért képesek az óvszer ellen prédikálni fekete Afrikában, ahol minden évben milliók halnak meg AIDS-ben.

Az evangéliumokban Jézus mélyenszántó gondolatokban fogalmazza meg, hogyan alakítja át a szeretet az emberi életet. Nem szükséges elhinnünk, hogy szűztől fogant, és halála után szuperhős módjára visszatér a Földre, ahhoz, hogy megfontoljuk szavait.

Van olyan helyzet, amikor saját, mélyebben felfogott jólétünk érdekében lényeges, hogy óriási áldozatot hozzunk másokért.

Miközben a szeretet érzése minden bizonnyal saját boldogságunk egyik legfőbb forrása, ez mély elkötelezettséget is feltételez a szeretett személyek boldogsága és szenvedése iránt. Saját boldogságvágyunk tehát racionális indokot nyújt az önzetlenségre és önfeláldozásra.

Minden emberi tapasztalat arra mutat, hogy a szeretet inkább vezet boldogságra, mint a gyűlölet.

Az erkölcsi kérdések valójában a boldogságról és a szenvedésről szólnak. Ezért nincsenek morális kötelezettségeink a sziklák iránt. Amilyen mértékben befolyásolják cselekedeteink pozitívan vagy negatívan más lények élményeit, annyiban vonatkoznak rájuk az erkölcsi kérdések.

Akiket úgymond átformált Krisztus szeretete, sok esetben mélységes, ha nem kifejezetten gyilkos intoleranciával fogadják a kritikát. Miközben szeretnénk ezt az emberi természetnek tulajdonítani, az is világos, hogy gyűlöletük jelentős erőt merít a Bibliából. Hogy honnan tudom? Mert legindulatosabb levélíróim mindig fejezet és vers szerint idézik.

Különböző elnevezések vannak azokra az emberekre, akik sokféle racionálisan megmagyarázhatatlan dologban hisznek. Ha a hiedelmei rendkívül közkeletűek, azt mondjuk, vallásos, egyébként pedig nagy valószínűséggel, hogy bolond, pszichotikus vagy téveszméi vannak... Világos tehát, hogy az épeszűség a számokon múlik.

Miután minden újabb generációnak megtanítják, hogy a vallásos kijelentéseket nem kell úgy igazolni, ahogy mindegyik másikat, a civilizációban még ma is hemzsegnek a bolondok seregei. Még ma is képesek vagyunk halálba menni ősi írások miatt.