Elhúzódva mindörökre
csöndesen magadba révedj,
amíg meddőn mennydörögve
évre év jön, évre év megy.

Évre év jön, évre év megy,
minden új és minden ódon.
Mi rossz és jó, meg ne tévedj,
vésd eszedbe minden módon.
Bízni balga, félni dőre:
nincs hullám, mely el nem illan.
Bármi csábit, hajt előre,
légy közömbös holtodiglan.

Az a szerelem, amelynek barátság a vége, soha nem volt szerelem.

Látod: a fecske útra kél,
hull a sápadt diólevél,
deres a szőlő, őszre jár -
ó, jössz-e már, ó, jössz-e már?

Mert semmit sem ér neked az élet, ha másképp álmodtad, és másképp élted.

Mi a szerelem? Egy hosszú alkalom a szenvedésre, melynek ezer könnycsepp sem elég, és mindig újabbakat kér.