Nekem az érintés a fontos. Amikor megfogom a másik kezét, tenyerembe zárom, és érzem az erei lüktetését, a szívverését, a teste melegét. Az érintés elég, hogy érezzem a másik szerelmét. Az érintéssel a lélegzésünk is közössé válik. Minden érzés ebben az érintésben egyesül.

A szerelem legszebb kifejezése az érintés. Elég lehet csupán egy pillanat, nem számít az idő, kizárólag az érzés, ami ott lakik bennünk.

Amikor egy fáradt nap után hazaérsz, nem felejted, mi a boldogság és a szépség, mert ott van veled minden pillanatban.

Amikor bizonyossá válik, hogy nincs pillanat, melyben ne hiányozna, ez az érzés lassan mindent meghatároz az életedben. Előbb a napok végtelenek nélküle, aztán az órák, végül minden perc.

Mindannyian építünk valamit. Erről szól az életünk. Kell valami, ami a miénk. Megmarad vagy velünk jön, mikor elmegyünk, és nyomunk sem marad. Ki tudja, hogyan van elrendelve. De ez már nem is a mi dolgunk.

A legtöbb, amit az ember tehet, hogy mindig óvatosan lépked az úton, akár sima és egyenes, akár gödrös és veszélyekkel teli.

Tudod mi a baj a szenvedéllyel? Képtelen vagy kordában tartani! Ezért aztán nagy baklövéseket követsz el! De akkor a legjobb, ha ezt már észre sem veszed. Épp ezért sohasem bánod meg! Akkor már tökéletesen a szenvedélyed rabja vagy.

A mi lelki kapcsolatunk szorosabb bármely kicsapongásomnál.

Üres volt minden perc egymás nélkül. Nem volt számomra idő nélküle. És nem volt számára idő nélkülem!

Barátság. Milyen szép szó! Ott cseng benne a bizalom, átszövi a bátorítás, két kézzel hozza a biztatást és a segítséget a bajban. Sokfélét bemagyarázhatunk e rövid szóba, de számomra barátság csak egyféle van. Őszinte, egymást segítő.

Mindenkinek van egy különleges ember az életében, aki kiváltságos helyet foglal el a szívében. Akiért meg kell mozdulnia.

A búcsú sohasem jó, de jól tudom, a barátok nem örökre búcsúznak, csak elköszönnek arra a rövid időre, míg újból találkoznak. És az idő szédületes sebességgel rohan, úgy, hogy észre sem vesszük, mennyi telik el belőle, mikor legközelebb találkozunk, egy pillanat vagy ezer év. A búcsú ettől megnyugtatóan szép lesz.

Azt kívánom, hogy az élet minden rezdülését felfogjam. Meglássam a játék titkait, tudjam a szabályait, tudjam a lapok értékét. Tudjam, mikor kell dobnom és mikor kell emelnem. Tudjam, mi a szavak jelentése, az érzelmek ereje, a gondolatok értelme. Felismerjem az őszinte mosolyokat. Meglássam a szemekben a szeretetet. Minden rajtam múlik!

Nem várok többet egyetlen kapcsolattól sem, csak annyit, amennyit én magam adok.