A késsel is ölnek, pedig nem feltétlenül ezért találták fel, hanem mert mindenféle hasznos dologra is lehet használni. Az emberen múlik, hogy a találmányok jó vagy rossz oldalát hasznosítja.
Sokan szeretik úgy elképzelni, hogy a tudomány az valami vallásos áhítatban készül, és csupa okos ember töri magát, hogy nagy felfedezéseket tegyen együttműködve a többiekkel, ez ugye szép, de nem igaz. A tudomány világa éppen olyan, mint az összes többi.
Komputer, mobiltelefon, internet, stb. Ez a bolygó már rég nem olyan, mint amilyennek az átlag ember képzeli. Ez egy energia, anyag és információáramoktól övezett valami, ami teljesen különbözik minden eddigi világtól, amiben eddig éltünk.
Az emberekben igen erős a készség, hogy a gép alkatrészei legyenek. Ehhez egészen hasonló ugyanis az igazi közösségben is szükséges. Amikor például jönnek a vándorló rénszarvasok, akkor mindenkinek menni kell a vadászokat segíteni. Ez a fajta irányításnak való engedelmesség hozta létre a sikert, amit az ember elért az evolúció során. De amikor nagy tömegű lesz a társadalom, elkezd apró kisebb érdekközösségekre bomlani, és jönnek a konfliktusok és a háborúk.
Ha az ember biológus, megtanulja, hogy az élet nem örökké tartó statikus állapot. Folyamat, amelyben mindig van kezdet és vég, és a köztelévőség. Könnyen meg tudok válni bármitől, ha úgy hozza az élet.
Nem akarom újraélni az életem egyetlen pillanatát sem. Borzasztónak tartanám, ha újra kellene kezdeni. Ha valami nagy ritkán eszembe jut, arról az emlékezés nekem elég. Sőt ez kellemesebb is, mert már nem kell izgulnom, hogy mi lesz a vége!
A végtelen boldogság nonszensz, nem lehet az emberi természet ismerete alapján értelmezni. Ábránd - mint az, hogy nagy és hatalmas leszek, és visszafelé pörgetem a földgolyót...
Csak azt lehet megérteni, aminek a keletkezéstörténetét pontosan ismerjük és elbeszéljük, és ez minden létezőre nézvést igaz, legyen az egy kődarab vagy egy roppant bonyolult, folyton-folyvást változó, átalakuló valami, mint az élőlények legtöbbje.
A személyiség mindig egyetlen történet pillanatnyi állapota, ami ugyan változhat, de a változás lehetőségét jelentősen befolyásolja, ami vele addig történt.
Nagyon rendjén van az, hogy ha valaki hisz valamiben, akkor egy követendő rítust is köt hozzá. Így nem kell folyton ellenőrizni, hogy helyesek-e a részletek, hisz-e valójában, mert a rítusok átsegítik a hétköznapi kételyeken.