Ha egy elbeszélés úgy kezdődik: "egy páciensem..." vagy "egy barátom...", akkor az nemritkán magáról az elbeszélőről fog szólni.

Ha az embernek választania kell egy idősebb és egy fiatalabb szerető között, jobb, ha az idősebbet választja - de nem azért, mert az idősebb tapasztaltabb, hanem mert hálásabb lesz a döntésért.

A tudatos jelenlét kitágítja a pillanatot. Csakhogy nagyon nehéz ám jelen lenni a pillanatban. Mindig közbejön valami, ami eltéríti az embert. Hol viszket valahol, hol a kullancstól fél az ember.

Az évek során sikerült olyan sok bajt összegyűjtenem, ha most bemegyek egy kórházba és a liftesnő megkérdezi, melyik emeleten álljon meg, azt mondanám: "mindegy, drágám, amelyiken akarja."

Az udvariasság ingyen van, tehát ideális ajándék a magamfajta zsugori frátertől.

Azt mondják, az igazság felszabadít, de engem inkább sarokba szokott szorítani.

Következetesség! Ez az ember legnagyobb erénye. Ezt valami híres ember mondta. Híres és bölcs. És ha nem mondta, nyugodtan mondhatta volna.

Valamilyen ismeretlen hatás működik, de nem tudjuk, mit tesz.

Minden zugli bugli. Láttál egy buglit. Zugli volt? Nem feltétlenül, hiszen nem minden bugli zugli.

Fiatalok! Tiétek a jövő! Régebben úgy volt, hogy a miénk lesz.

Kegyes dolog a természettől, hogy ad 12-13 évet arra, hogy az ember megszeresse a gyerekét, mielőtt még eléri a kamaszkort - és nagy találmány a logika, amelynek segítségével néha még ez alatt a nehéz időszak alatt is szót tud érteni vele.

Az otthonka, az emberi test fóliasátra. 110% nejlon, minden ellen véd, az atomtámadást is lepergeti.

Ki mondja, hogy az aggodalom nem használ? A legtöbb dolog, ami miatt aggódom, sohasem történik meg!

A világ mindig mulandó volt. Kérdezzék csak meg a dinoszauruszokat!

A temető tele van nélkülözhetetlen emberekkel.