Csak az a szabad ember, aki nem akar másnak látszani, mint aki, és aki valójában az is, akinek látszik.

Ha bilincsként nem kényszerül
elmédre bűnös gondolat,
szennyes, fertőzött képzelet,
- akkor vagy igazán szabad!

Az emberek csaknem mind rabszolgák, annál az oknál fogva, amellyel a spártaiak a perzsák szolgaságát magyarázták: mert nem tudják kimondani azt a szót, hogy nem. Kimondani tudni ezt a szót, és egyedül élni tudni: ez az egyetlen módja annak, hogy megóvjuk szabadságunkat és jellemünket.

A fényűzés és s bőség birodalma voltaképp egy díszes kalicka, amiben rab madárként senyvedek.

A gépies munka évei után alkalmasint mélyre kell ásnod, hogy rátalálj a szenvedélyeidre, újrafogalmazd az álmaidat és újjáéleszd a hobbijaidat, melyeket a nemlét határáig hagytál sorvadni. A cél nem pusztán a rossz dolgok kirekesztése, amivel csupán annyit érsz el, hogy ott maradsz a légüres térben, hanem az, hogy leszakajtsd és megízleld a legjavát mindannak, amit a világ kínálhat.

Ha tudjuk, hogy figyelnek bennünket, visszafogottabbak, óvatosabbak leszünk megnyilatkozásainkban, és kevésbé érezzük szabadnak magunkat.

Az internet sok gyerek számára az önmegvalósítás eszköze. Lehetővé teszi, hogy felfedezzék, kik is ők, és mivé akarnak válni, ez azonban csak akkor működik, ha megmarad magánjellegűnek és névtelennek, ahol lehet úgy hibázni, hogy közben senki sem figyel meg. Attól tartok, az én generációm volt az utolsó, amely élvezhette ezt a szabadságot.

A privát szféra iránti vágy az ember alapvető joga, nem pedig fölösleges luxus. Ösztönösen tudjuk, hogy igazán szabadon csak mások figyelő tekintetétől távol cselekedhetünk, gondolkodhatunk, kísérletezhetünk. A magánszféra sérthetetlensége a szabadság alapvető feltétele.

Annak a joga, hogy békén hagyják az embert, egyike a legalapvetőbb, a szabad ember által legnagyobbra tartott jogoknak.

Amikor az ember megfigyelés alatt áll, kevesebb választási lehetőséget mérlegel, mint ha saját, biztonságos terepén mozogna. A magánszféra felszámolása jelentősen korlátozza az emberi választás szabadságát.

Ha úgy hisszük, hogy folyamatos megfigyelés és megítélés alatt állunk, nem vagyunk szabad emberek - még a szabályrendszeren belül sem tehetjük azt, amit jónak látunk.

A tömeges, állami megfigyelés még abban a valószerűtlen esetben is elnyomó jellegű, ha bosszúszomjas politikusok nem arra használják, hogy magánjellegű információkat szerezzenek politikai ellenfeleikről. Attól függetlenül, hogy a megfigyelés "jó" vagy "rossz" céllal történik-e, tilalomfákat állít az emberi szabadság kiteljesedése elé.

Az az ország, amely a teljes biztonságot minden más fölé helyezi, és a testi épség illúziójáért cserébe feladja a hatalom ellenőrzésének lehetőségét, végül lemond a szabadságáról. Pedig a teljes biztonság elérhetetlen álom: akármennyire is igyekszünk elérni, ez nem sikerülhet. Hajszolásában azonban emberi életek és egész nemzetek mehetnek tönkre.

Az ég felé ha nézel, láthatod,
Hogy sok madár talál hazát.
A lépted gyorsuló, jól tudod,
hogy hív egy új világ.

Legtöbb cselekedetünket meghatározzák a körülmények, a különféle megszorítások és parancsok. Ezeken a határokon belül azonban vannak választási lehetőségeink.