Reggeli fürdés, kávé. Omló
pirkadat. Ázó reggeli illat
vibrál mindenen izzó fényben
most, amikor még párás
kisszoba-ablak előtt próbálja
kinyitni szemét ez a nap.
Kicsúszott alólam
a föld és az égbolt,
minden, mi te voltál,
mert te fényévekre
tőlem elhajoltál,
s nem maradt belőled
semmi más: a vágyam,
mit itt hagytál nekem
illatban, ágyban.
Miért az ezernyi szépség, a fák,
miért az utca, mely mintha arra várna,
hogy újra kiskölyökként fussad át,
miért a kérdés annyi más helyett,
miért a nap, mely újra elveszett?
Miért a Minden - kérdezed, haver:
s észre sem veszed: ekkor illan el.
