Az életben mindennél többet jelent az, hogy te mit gondolsz. Többet annál, hogy mennyit keresel, többet annál, hogy hol élsz, többet a társadalmi pozíciódnál és annál, hogy mit gondol rólad bárki más.

Nincs rosszabb érzés, mint mikor búcsúzni kell. Megköszönni, lezárni, elválni majd elbúcsúzni. Nem lehet mit mondani. Nézel okosan, és csak azt várod, hogy mondjon valaki valamit. Valami szépet. Valami jót. De erre nincsenek szavak.

Senki sem magától lett olyan, amilyen. Mind ezernyi más emberből vagyunk. Bárki, aki valaha is kedves volt velünk vagy bátorítóan szólt hozzánk, része lett a személyiségünknek, gondolatainknak és sikereinknek.