A tudomány és a műszaki haladás a természeti erőforrások veszélyes kizsákmányolásához, környezetszennyezéshez és kezelhetetlen nukleáris versenyfutáshoz vezetett.

Voltak olyan elméletek, amelyek olyan mély gyökereket eresztettek a tudományban és a társadalomban, hogy szinte ideológiává váltak, és ezeket leginkább a belőlük következő megállapításokkal támasztották alá.

Hajlamosak vagyunk arra, hogy csak azt vegyük észre, amit megtanultunk látni, és figyelmen kívül hagyjuk azt, ami nem illik bele az előítéleteinkbe.

Az okok vasból vannak, így csak az tud bármit is kezdeni velük, akinek van hozzájuk kemencéje, illetve üllője, mert kalapácsával csak így tudja megformálni a magyarázatait. Szerencsére létezik egy képlékenyebb anyag is. Ezt a tényezők alkotják.

A hatalmat alááshatja, ha nem megfelelő módon gyakorolják.

Még amikor álmodozunk vagy töprengünk, akkor sem szakadunk el teljesen a külvilágtól, hisz a külvilág újra és újra eltereli a figyelmünket, illetve eszközül szolgál ahhoz, hogy fel tudjuk venni újra a fonalat.

Senki sem vonja kétségbe, hogy a csillagképeket alkotó csillagok valóban léteznek, de azt sem, hogy más felállásban is el lehetne rendezni őket.

Ha tudjuk, hogy egy gyógyszerjelöltnek milyen hosszú utat kell megtennie a tesztszakaszban, akkor egyértelmű, hogy ahhoz, hogy a szer három-négy éven belül rendelkezésre álljon, már évekkel korábban ki kell találják.

Ha egy eponíma egyszer gyökeret ver, úgy megköt, akár a beton.

A zene, a nyelvhez hasonlóan, gondos időbeli koordinációt igényel.

A radikálisan alkalmazott filozófiai kétely megszüntet minden bizonyosságot.

Ha felborul az érzelmi háztartás, vele együtt ellehetetlenül a ténybeli racionalitás is.

Amikor az agy a vizuális ingerek szinte teljes megszűnése folytán szokatlan helyzetbe kerül, úgy mutatja meg a maga természetes erejét, hogy saját eszközeivel - a fantázia, az emlékek és a kettő kombinációja révén - képeket teremt, és azokat kínálja megtekintésre.

Az introvertált emberek agya természettől fogva igen aktív, míg az extrovertáltaknak külső ingerekre van szükségük.

Az agy számára nem léteznek vonuló pöttyök, ezért azokból szárnyaló galambrajt csinál.