Gyönyöreinket gazdagítva tökéletesítettük a fájdalmainkat.

Szomorúnak vagyok szép,
s csak könnyek közt igazán elememben.
A napfényről nem tudok írni,
és csak akkor festek ha elkeseredtem.

Kérdezd meg magadat, boldog vagy-e, és máris nem vagy az.

Hozzuk le a földre az álmokat,
legyünk egy kicsit ma boldogabbak!
Indítsd a járgányt! Minek várjunk,
mint szorgalmas méh? Ma virágra szállunk.

Könnyebb nagy boldogságot ígérni, mint valóra váltani ezt az ígéretet.

A legtöbb ember nem elég okos, vagy nem elég buta ahhoz, hogy boldog legyen.

Gyanítom, hogy ahány ember él a földön, annyi színárnyalata van a boldogságnak is.

Semmi sem ápolja úgy a szépséget, mint a boldogság.

Amikor valami jót cselekszel, csodálatos érzés tölt el. Mintha valaki a lelked mélyén azt mondaná: "Igen, mindig így kellene éreznem magam."

Mutass nekem egy hálátlan, de mégis boldog embert!

Hiába valósult meg teljesen, amire oly soká vágyódott - nem volt egészen boldog. Vágyainak a megvalósulás, hamar megérezte, egy homokszemet adott csak a boldogságnak abból a hegyéből, amelyre számított. A beteljesülés megmutatta az örök tévedést, amelybe azok esnek, akik a boldogságot vágyaik teljesüléseként képzelik el.

A jókedv - úgy tűnik - éppannyira függ attól, hogy állnak a dolgok bennünk, mint attól, hogy állnak rajtunk kívül és körülöttünk.

A boldog ember nem lehet meg egészség nélkül, de maga az egészség nem tesz boldoggá.

Aki boldog, könnyebben boldogít másokat is; mi csurogjon az olyan forrásból, mely maga is száraz?

Ha csak boldogok akarnánk lenni, az könnyű dolog volna; ámde boldogabbnak akarunk lenni a többieknél, s ez bizony csaknem mindig nehéz, mert a többieket boldogabbnak véljük annál, amilyenek valójában.