A tudomány olyan, mint a folyam, amely nemzeti határokkal körülzárt országban ered, de átömlik a határokon, idegen folyók ömlenek belé, más folyamokkal egyesül s végül a tengerbe szakad: az emberi szellem közös medencéjébe, amelyen mindenki, aki ért a navigációhoz s akinek van mit szállítania, szabadon hajózhat.

Az ember szívesen kitér olyan harcok elől, amelyekről előre érzi, hogy alulmarad bennük, és szívesen tesz úgy, mintha nem is venné észre, hogy harcba kellett volna bocsátkozni.

Az ember éppen ott nincs otthon, ahol van. Az ember azt hiszi, hogy ott lenne otthon, ahova kívánkozik.