Az ember hajt az országúton, és meglát egy kígyót, mozdulatlanul az úttest közepén. A fickó megállt, és látta, hogy a kígyó megsebesült. Ezért hazavitte, ápolta, meggyógyította. Amikor a kígyó fölépült, kinyitotta neki a bejárati ajtót, hogy elmehessen. Ahogy a csörgőkígyó kifelé tekergődzött, megmarta a lábán. Mielőtt a méreg végzett volna vele, még odaszólt a kígyónak: "Befogadtalak, etettelek, meggyógyítottam a sebeidet, és most azzal fizetsz, hogy megmarsz?" A kígyó megállt, és azt válaszolta: "Ez mind igaz. De mindeközben végig tudtad, hogy én kígyó vagyok."

Az életet úgy kell élvezni, ahogy az jön. Remek tanács. Az élet a cselekvésről és a talpra állásról szól. Az ember vagy benne van a dolgokban, vagy jön kifelé belőlük, vagy épp mászik bele a bajba. Az a lényeg, hogy az ember mindig tudja, éppen melyik stádiumban van, és annak megfelelően cselekedjék.

A hibákat elnézik, ha nem követed el őket újra.

A tudás a legnagyobb luxus.