Felnőttnek lenni annyit jelent, hogy egyfolytában el kell tűrni a kellemetlenségeket, a szökés lehetősége nélkül.
Egy hős csak bátor és félelmet nem ismerő lehet. Félni mi magunk is tudunk. Így hát kizárólag olyan személyeket nevezünk ki hősöknek, akik képesek elrejteni félelmüket, vagy pedig nincs elég fantáziájuk ahhoz, hogy felismerjék a veszélyt. Mihelyt hőssé léptetnek elő valakit, úgy ragad rá a rettenthetetlenség híre, mint kutyaszar a cipőtalpra. A hírnév hordozója hamarosan nem is érzi a bűzt, és lassan hinni kezd saját hősiességében.