Az ember az életben úgy kell járkáljon, hogy innen-onnan-amonnan valamit lecsípjen.

Amikor az ember színpadra lép és megszólal a taps, nem az aznapi produkciónak szól, hanem az elmúlt éveknek, az addigi sikereknek.

Az évek folyamán kialakul a siker pszichózisa, és akkor a siker sikert teremt.