Okosság, butaság. Elvileg az okosság jó (dolog), a butaság rossz. De ez is bonyolultabb. A gonosz okosok, a derék balgák. Annyi talán igaz, hogy az okosság megnyilatkozásai élvezhetők, nem, lenyűgözők, a butaságéi nem. Illetve távolról még az is. Egy igazán buta gondolat többnyire szinte eredeti már. Valami új, ami neked eszedbe se jutna. Épp az eszed takarja el azt a szép hülyeséget.
Meg kell tanulnod különválasztani a pillanatot a helyzettől. A kettő korántsem ugyanaz. A helyzet körülveszi a jelen pillanatát.
Ezért olyan érdekes az irodalom. Minden értelmezés kérdése, és száz embernek százfélét jelenthet. Sosem jelenti kétszer ugyanazt.
Az ötéves gyereknek veszélyes belepiszkálni a konnektorba, de a villanyszerelő naponta ezt teszi. Az, hogy mi a veszélyes, azt mindig az dönti el, hogy ki, mikor és mit csinál, nem pedig maga a cselekvés.
Minden helyzet jelentősége csak azon múlik, hogy mi hogyan éljük meg.
Van úgy, hogy az ember százszor, ezerszer lát valamit, mielőtt először valóban meglátja.
A konfliktusok azért lángolnak fel, mert képtelenek vagyunk megérteni, hogy ugyanannyi nézőpont létezik, mint ahány ember. Egyéni látásmódunk adomány számunkra.
Az írás csábítás. A megfelelő beszéd része a csábításnak. Ha nem így lenne, miért kezdené olyan sok pár az estét a vacsorával, és végezné az ágyban?
Egyáltalán nem a személyes tulajdonságok, nem az ügyetlenség vagy ügyesség, nem az érdemtelenség vagy érdem, hanem igenis kizárólag a szerencse az, aminek az emberfia élete sikerét vagy nyomorúságát köszönheti. S ráadásul mindkettő egyszerre is utolérheti az emberfiát; szerencse és pech ugyanaz is lehet; egyetlen kártyalap két oldala, egyazon lapjárás két jelentése.
Mindenki, aki valaki, senkivé válik abban a pillanatban, hogy kudarcot vall.
Erős lelkek számára még a sors csapásai is lehetnek "szerencsés körülmények".
Bárki intelligensnek érezheti magát egy idióta mellett.
A gondolkodási hibák többsége, sok kibogozhatatlannak tűnő rejtély nem a logika, hanem az érzékelés tévedése. Csak egy részét látjuk egy adott helyzetnek, vagy csak egy bizonyos szemszögből látjuk. Mégis mindmáig meg vagyunk győződve arról, hogy a gondolkodás legfontosabb eleme a logika, és az érzékelésre szinte semmi figyelmet sem fordítunk.
Vicces, hogy mennyire különbözően látjuk ugyanazt.
Van egy mondás, miszerint az éremnek két oldala van. De ha megnézünk például egy százforintost, annak a szélén rengeteg recét találunk.