Minden ember számos nehézséggel küzd, hát soha ne térj le az útról, amelyen haladsz!

Hiszek abban, hogy sokkal több energiánk van, mint amennyit használunk, csak tudni kell előhívni, életben tartani.

Isten karja sosem túl rövid. Bárkihez képes elérni. Meríts erőt ebből! Merj próbát tenni, és merj olyan magasra emelkedni, ahová képzeleted röpít. Számíthatsz a kihívásokra, az akadályokra, de fogadd úgy ezeket, mint "jellemépítő tapasztalatokat". Tanulj belőlük, emelkedj föléjük.

Ha elég kitartóak, idővel még a parányi vízcseppek is képesek végérvényesen átformálni a követ. És az soha többé nem változhat vissza.

Ne add fel. A kulcstartón is általában a legutolsó kulcs az, amelyik kinyitja az ajtót.

Harcolj az álmaidért, de egyúttal érezd át az is, milyen szerencsés vagy amiatt, amid van.

Ha az élet nehézségei miatt a padlón kötsz ki, két választásod van. Lent maradsz, vagy felállsz, leporolod a nadrágodat, s emelt fővel továbbmész. Én az utóbbi mellett döntöttem. Valószínűleg néhányszor még fel kell majd tápászkodnom ebben az életben. Biztos vagyok benne, hogy meg is teszem.

Egy magas nádszál azért nem törik meg a hó súlyos terhe alatt, mert lágyan és alázatosan a földig hajlik. Attól még nagyon erős marad.

Viharban az a fa marad állva, melynek mélyek és erősek a gyökerei.

Az ember keljfeljancsi: elesik - feláll,
és megy tovább a szegény ürge.
Megyek tovább, amíg meg nem tanulok élni,
amíg fel nem lőnek a világűrbe.

Tűrni kell, tűrni, tűrni, valahogy majdcsak lesz, olyan még soha nem volt, hogy valahogy ne lett volna, meg aztán egyszer mindennek vége van, mert egyszer mindennek vége kell legyen, olyan nincs, hogy valaminek sosincs vége.

Eltökélten folytasd! Az akadályok ritkán azonos nagyságúak holnap, mint ma.

A természetes és cselekvő emberek a fal előtt őszintén torpannak meg. Számukra a fal nem kibúvó, mint nekünk, gondolkodó, tehát semmit sem cselekvő embereknek; nem ürügy arra, hogy feleútról visszaforduljanak, nem olyan ürügy, amelyben a magunkféle rendszerint maga se hisz, de amelynek mindig nagyon örül. Nem, ők teljesen őszintén torpannak meg. Az ő szemükben valami megnyugtató, erkölcsileg feloldó, végleges, sőt talán misztikus jelentősége is van a falnak.

Győzünk mi mindig,
Mindnyájan győzünk szomorúan,
Minket a szívünk győzni indít.

Néha veszélyes, ha megállunk és gondolkodunk. Néha egyszerűen tovább kell menni.