A pletyka nem botrány, és nem is mindig rosszindulatú. Sokkal inkább kellemes csevegés az emberi fajról, annak szerelmesei között.

A pletyka eszköz a költőnek, szakzsargon a tudósnak és vigasz a háziasszonynak, a nagy szellemnek, az iparmágnásnak és az értelmiséginek. A bölcsődében kezdődik, és a beszéddel együtt múlik el.