Táncolj velem, szép vagy,
mint egy bíbor hegedű,
forgass túl a pánikon,
mert félek egyedül,
legyek én az olajág,
mit röptödben hordasz,
forgass, szerelem, forgass.
Forgass, szerelem, forgass.

Mint madár a dróton
Mint részeg az éjféli karban
A magam módján kipróbáltam, hogy legyek szabad.

Mindenen van egy repedés. Azon keresztül jut be a fény.

Járod az utad,
Járom az utad én is.

Illatuk füstcsíkok módjára úszik a levegőben. Szerelmes kacagásuk az egész világot a karmaiban tartja.

Ezt éneklem
a szívért, amelynek nincsen társa
a lélekért, amelynek nincs királya
a balerináért, akinek néma a tánca.