A túlélés elsősorban mentális feladat.

A túlélés az életben maradás művészete. A mentális hozzáállás éppolyan fontos, mint a fizikai erőnlét és a tudás.

A tudás és a tapasztalat mindig velünk van. Arra azonban ügyelnünk kell, hogy ne porosodjon. A tudásunkat mindig bővítenünk kell.

A túlélési képességek egy piramist alkotnak, amelynek az alapját az élni akarás képezi. A piramis következő rétege a tudás. Ez táplálja az önbizalmat, és űzi el a félelmet. A harmadik szint a gyakorlás: az ismeretek elsajátítása és szinten tartása. A piramis csúcsán a felszerelés helyezkedik el. Ha a túlélési ösztön tudással, gyakorlattal és felszereléssel párosul, bármire készen állunk!

Nincs értelme feladni. Csak hasznos cselekedetek által menekülhetünk meg. Kellő elszántsággal látszólag lehetetlen helyzeteket is túl lehet élni.

A kiegyensúlyozott táplálkozás éppoly létfontosságú, mint magának az élelemnek a megléte.

Egyetlen élelemfajta sem fontosabb a másiknál.

Az unalom veszélyt jelent a magányos túlélőre nézve.