Akit feledni akarunk, arra gondolunk.

Amikor az ember akár illendőségből, akár unottságból, akár életrendből lemond az élvezetekről, első dolga, hogy másokban elítéli őket.

Ne várjunk a nevetéssel, amíg boldogok leszünk, mert különben félő, hogy meghalunk, anélkül, hogy nevettünk volna.

A hirtelen támadt szerelemből a leglassabban gyógyulunk ki.

Hálásak lehetünk barátunknak, ha miután nagy kegybe jutott, még ismerősünk marad.