A művész nem azt festi, amit lát, hanem azt, amit másoknak meg kell mutatnia.

Jó dolog lemásolni, amit az ember lát, de sokkal jobb megjeleníteni azt, amit már nem lát, csak az emlékezetében. Ebben az átformálódásban együttműködik a képzelet és az emlékezet. Csak az jelenik meg, ami figyelmet keltett, vagyis, ami valóban lényeges.

Amikor már nincs is tudatában annak, amit művel, csak akkor teszi a festő jól a dolgát.