Az embereknek nyilván kellenek példaképek, olyanok, akikre - nem tudom, mi igazán erre a jó szó - fel tudnak nézni, akikért rajongani lehet, akiket figyelni tudnak, de ezek régen művészek, színészek voltak. Ez a mi életünkből eltűnt. Akkor, amikor lehetővé válik, hogy valakiről azt is megtudjuk, reggel milyen alsóneműben kelt fel, a jó értelemben vett megközelíthetetlenség veszik el.
Az is a tanulás része, hogy valakivel kapcsolatban tudom, úgy, ahogyan ő, biztosan nem szeretném csinálni.