Vannak időszakok, amikor éppen nem ölik fizikailag egymást az emberek, ám ölik egymást szavakkal és lélektelenséggel.

Az egyén mindig saját magát akarja építeni, de csak akkor van értelme, ha be tudja magát ágyazni egy közösségbe. Az elefántcsonttorony nem megoldás, csak akkor jó, ha ki tudsz menni belőle.

Minden hozzátartozik az emberhez, a jó is, a rossz is.

A vidámság ugyanúgy eljuttat bizonyos "metafizikai szintekre", mint ahogy a "mély irodalom".