A fényképész, a művész feladatai közé tartozik, hogy hozzájáruljon a kultúra újjászületéséhez, kritikai szellemet vigyen bele, szokatlan stílust, új felfogást közvetítsen, amit a hülyék mindig "botrányosnak" tartanak.

Ha nem vállalod a kockázatot, ha nem mersz elindulni az ismeretlen felé, ha csak újrateremted azt, ami már volt, akkor átengeded magad a klisének, a szokványosnak.

A fotózás nem szegény rokona sem a festészetnek, sem a filmezésnek. Ez az a képzőművészet - és sokáig az is marad -, amely feltalálta a modern látványt.

A reklám nemcsak ipar, hanem művészet is.

A reklám nem egyéb, mint materialista vallás: egy szörnyszülött.

A reklám nem termékeket ad el, hanem életmódot, társadalmi rendszert. Homogenizál.

Minden fényképnek belső ereje van, megmozgatja a képzeletet, emlékeket ébreszt, gondolattársításokat, értelmezéseket indít el, valósággá válik.

A reklámipar tudatalatti világmindenséget tár elénk, hogy elhitesse: a fiatalság, a szépség, az egészség, a férfiasság, illetve a nőiesség mind attól függ, amit megvásárolunk.

A reklámipar nem termékeket vagy ötleteket árusít, hanem a boldogság lenyűgöző, de hamis illúzióját.