Politikai harcban nem zengünk dicshimnuszt az ellenfeleknek.

Eme bizonytalan világban mi sem bizonyosabb, mint a kaszinók bérlőinek az állatoslutri, minden szerencsejáték bizományosainak bevétele és haszna: sokaktól nyernek, kevesek javára veszítenek, degeszre tömik magukat, urasan élnek.

Nem mindig lehet összebékíteni az elméletet és a gyakorlatot, vannak az életben piszkos bonyodalmak.

Mire jut a gyógyszerész, ha már csak gyári készítmények lesznek? Közönséges kereskedő lesz belőle, egyszerű kiszolgáló a saját gyógyszertárában.

Így van ez már özvegyasszony esküvőjén, ott bizony a nyers ugratás járja, a trágár megjegyzések savával-borsával.

Az életben csak a szerelem és a barátság ér valamit. A többi semmiség, hívság, fabatkát se ér.

Ugyan ki bajlódna jó hírek továbbításával? Olyankor nem sürgős a dolog, minek serénykedni, senki se kapja nyakába a lábát. Csak ha rossz hírt kell vinni.

Sok ember csak azért nem lép félre házasság előtt, lányom, mert nem tudja, hogy az milyen jó.

Miféle gyönyörűség fogható a világon az uralkodás, a hatalom gyönyörűségéhez?