- Most még kiábrándult és üres vagy, mert megundorodtál magadtól is, minden mástól is. Megtapasztaltad milyen mély, erős, szívós, ösztönös és tudattalan gonoszság lakozik a lelked mélyén, és milyen könnyen feltörhet onnan! De most, hogy ezt már tudod, csak pár lépés választ el attól, hogy felébreszd magadban a jót is! Ha azt még nem is sejted, hogy mit kellene tenned, de azt már igen, hogy mit nem! Korábban talán ösztönösen voltál jó, most majd tudatosan válhatsz azzá. Muszáj lesz. Különben tényleg csak egyetlen megváltás létezhet számodra.
- De mi haszna van a jóságnak, ha az kényszerűségből fakad?
- Épp ez a szép benne! Ha egyszer valóban jóvá válsz, már nem fogod kényszerűnek érezni, nem fogod úgy gondolni, hogy csak azért vagy jó, mert ez kötelező, mert csak így kerülheted el a keserű sorsot. Hiszen jónak lenni nem börtön, nem iga és nem mártíromság: jónak lenni jó! S a jóságnak csak egyetlen fizetsége van, amit azonban keményen behajt: mások boldogsága.