Egy csók a szádra, lángoló, piros,
a többi már zuhogva záporoz,
betakar minden fedetlen helyet,
homlokod, nyakad, szemed, füledet,
s aztán, hol tested még rejti magát,
a csók-zápor a ruhádon tör át,
s végül csuklódra, hogy kék ereid
vigyék el szerelmemet szívedig.