Akár tetszik, akár nem, az határoz meg bennünket, amit megteszünk, és nem az, amit csak szeretnénk megtenni. A pragmatikus optimistákat nem érdekli, hogy valaki mit tenne, ha több ideje lenne, ha a főnöke megértőbb volna, ha ő maga lenne a főnök, vagy ha most lenne a jövő hét. Azok vagyunk, amit meg is teszünk. Ennyi.