Miért járnék templomba? Hogy megcsúfoljam a hitemet? Isten ott van mindenben, csak fel kell ismerni az igazságot. Ott csillan a sziklákon, ott van a föld porában, a vízben, ott van minden fűszálban; áldásos sugarai beterítik a mezőket, belőle készülnek a gyógynövényes főzetek és tinktúrák! Itt él bennünk, körbevesz minket, csak a legtöbben nem akarják látni!

Csak álmok vagyunk az istenek álmaiban, és álmaink csak álmok az álom felszínén. Itt születnek az istenek, az álmok tengerén.

A hallgatás bölcsessége az, ami megkülönbözteti a tudás birtokosát attól, aki csak akarni képes, de tudni nem tud.

A béke olyan törékeny, az egész nem több, mint egy pislákoló láng a kanóc végén, mely felélte maga alól a saját olaját. Egy óvatlan sóhajtásra sötétségbe borul az egész világ.

A szív hangja nagy úr, a szerelmes szív pedig könyörtelen zsarnok, hívó szavára éppúgy rendülnek meg birodalmak, ahogyan egyszerű lelkeket juttat pokolra akarata.

Az emlékek elől nem lehet elbújni, hiába futsz el a világ másik végére. Egyszerűen csak túl kell lépni rajtuk.

Ha sok barátod van, nincs egy sem. Barátból a kevesebb több!

Az ember azzá válik, amivé nevelik.

A tudást kereső embernek először meg kell tanulnia hallgatni.

Ami az emberbe beleég a gyermekkorral, az felnőtt fejjel örökérvényű marad.

A barátságnak része a csend is, a hangulat, mindaz, ami idegenek között gyakran válik kínossá, ám barátok számára némán, beszéd nélkül is többet mond minden fölöslegesen kiejtett szónál. A közös gondolatok, amiket mindkét fél érez és tud, mégsem mondják ki fennhangon, mert azzal megszűnne a varázs.

Legyen bármily megfontolt és erős az értelem, esélye sincs az egyazon testben lakozó szív ellenében.