Nem bízni kell az emberekben, hanem kételkedni bennük. Különösen azokkal kell vigyázni, akiknek jól vág az eszük.

Meg kell tennünk. Csak nem képzelik, hogy ülök karba tett kézzel, míg meghalok? Ha van remény, meg kell próbálni.

Valakit szeretni annyit tesz, mint másvalakit nem szeretni.

A szavaknak a zenéhez hasonlóan óriási erejük van.

Ha olyan végeredményt kapunk, ami nem tetszik nekünk, megbüntetjük azt, aki annak az egésznek az oka volt. Csak hogy levezessük valamivel a feszültségünket. 

Nem szabad az embereket holmi pletykák alapján megítélni. Olyat csak a rossz lelkű emberek csinálnak.

Királyból csak egy kell, aki pedig nem az, annak szolgálnia kell őt.

Váljatok, amivé lenni szeretnétek. Kövessétek a vágyaitokat és tegyetek meg mindent értük.

Nem kell, hogy igaz legyen, nem baj, ha csak álom, de fordulj meg, kérlek. Nem mese, nem álom, hogy egy nap mosolyogni láttalak. Lehet, hogy becsaptam magam, lehet, hogy álmodtam, amikor azt hittem, mosolyod nekem szól, de nem lehetett tévedés, nem lehetett álom, amikor nevemen szólítottál... Soha nem volt tévedés, és soha nem volt álom, hogy szeretlek téged.

A félénkek és a gyávák nem önhibájukból azok. Senki sem a saját hibájából olyan, amilyen.

Együtt fogunk élni, mi és a bánat. Lelkem minden bolondságával szeretni foglak téged. Egyszer valahova odaérünk, ahova mindig is tartottunk, és sétálhatunk a napsütésben. De addig... addig is futnunk kell tovább.

Ha megtesz az ember minden tőle telhetőt, akkor nincs félnivalója a pokoltól sem.

Amikor arra van szükség, ne siesd el a dolgokat. De amikor kell, akkor aztán minden idegszáladdal összpontosíts. A lényeg, hogy ezt a kettőt soha ne keverd össze.

Ha meg tudsz nézni valamit a saját szemeddel, akkor nincs szükséged arra, hogy mások véleményére hallgass.