A tárgyalásvezetés azzal az örök dilemmával jár, hogy bár az ember tudja, mire van felhatalmazása, mire nincs, vagyis meddig mehet el önállóan, azért ez mindig bizonyos kockázattal jár.

Soha nem lehet alaposan megismerni egy országot anélkül, hogy a helyi nyelvet ne beszélnénk.

A tervgazdaságnál nincs nagyobb anarchia, hiszen úgyis minden másképpen lesz, mint ahogy tervezték.

Vannak dolgok, amelyekre azt mondja az ember: ez annyira groteszk, hogy nem lehet igaz és mégis az.

Külföldön dolgozni jó. Jó, mert érdekes. Az ember soha nem ismerhet meg úgy egy országot, mint amikor évekig ott dolgozik, ráadásul a nyelvet is tudja, legalábbis érti, és kíváncsi.