Minden házasság a szeretet nagy iskolája. Eleinte talán inkább az tud fájni valakinek, hogy milyen keveset kap, milyen kevés a viszonzás. Ám ahogy érlelődik egy házasság, egyre inkább az kezd fájni, hogy milyen keveset adok, néha mennyire érzéketlen vagyok.
Egy szép házasság olyan, mint egy szimfónia, ahol két dallam szól, de nem egymásba beleharsogva, hanem egymást erősítve. Egy szép házasság két embernek szinte emberfölötti remekműve.
A szeretet művészet. Csodálatos képesség arra, hogy valaki kincseket hozzon elő a másikból és önmagából. Képesség arra, hogy az egység csodáját újrateremtsék, két élet harmóniáját megalkossák.
A szeretet képessé tesz rácsodálkozni a másikban rejtőző végtelen szépségre és mélységre. A szeretet nem beskatulyáz, hanem szárnyakat ad. Szépnek látja a másikat, és ezzel erőt is ad neki, hogy a benne rejlő szépséget felszínre hozza.
A szerelem, ha igazi, akkor nagyon hamar megszületik benne a vágy a végérvényességre, a teljes odaadásra.