A negyvenesektől elvárja a társadalom, hogy már ne "keresgéljenek", hanem bizonyos "feladatok" megoldását maguk mögött tudják egzisztenciájukat és párkapcsolati/családi ambícióikat illetően. Az élet nem mindig bizonyul kooperatívnak, és az emberek sokszor ilyenkor esnek kétségbe, hogy nem ezt, nem így akarták, miközben úgy érzik, lehetetlen az egészet újrakezdeni, és a testük pedig lassacskán elkezd máshogyan működni, mint addig megszokták. Van, aki ilyenkor ijedtében 180 fokos fordulatot tesz, mások pedig rezignált sóhajok között mennek tovább, ha tudják is, hogy tévúton járnak.

Az én lelkemben nincsen dal egy darab se, a líra számomra csak egy húros hangszer, így munkakedvem serkentésére rangadót rendeztem a költészet hat legnépszerűbb alapgondolata között: 1. szép vagy és szeretlek, 2. nem szeretsz, 3. nem szeretlek, 4. halhatatlan vagyok, 5. carpe diem, 6. évszakváltás - türelmesen húztam a strigulákat minden vers után.

Én is szeretnék Dosztojevszkijről beszélgetni, de még inkább Dosztojevszkij-hős lenni. Milyen izgatóak azok az éjszakai tömegtalálkozókkal egybekötött eszmecserék! Bárcsak valaki végighallgatná, ahogy a világnézetemről beszélek egy éjen át úgy, hogy semmi menekülési esélye: odakint koromsötét, zord orosz tél.