- Bármennyire is az ellenkezőjét akarod elhitetni velem, nem vagy nőcsábász, nem kábítószerezel, nem iszol. A magad fura módján még a gyerekeket is szereted. Biztos állásod van, tisztelnek. Még a volt feleséged is kedvel. A nikotin iránti gyengeségeden és a mocskos szádon kívül semmi borzasztót nem látok benned.
- Mert nem akarsz. Olyan vak vagy, hogy csoda, hogy fehér bot nélkül kiengednek az utcára.
Ha az ember játszani akar, tudnia kell állni az ütéseket.
Adni akarok. Igazán adni. Kedvesebb és nagylelkűbb lenni. Önzetlenül adni, s nem várni cserébe semmit. És soha többé nem akarok azzal foglalkozni, mit mondanak az emberek.
Egy hivatás annyi, amilyen lelkesedéssel csinálod.
Pillanatnyilag nem lehet szinglinek lenni. Az egy hosszútávú életstílus.
Talán rájött, milyen csodálatos teljesen esztelenül viselkedni és mégis látni, ahogy feltétel nélküli szeretet ragyog vissza a másikról.
Azt hiszem, ahogy öregszünk, úgy válogatjuk meg egyre jobban a barátainkat mindannyian.
Egy okos lány soha nem ül be idegen férfi kocsijába, még akkor sem, ha az piszokul jóképű.
Néha, amikor borzasztóan nagy szükségünk van egy barátra, senki sem elérhető.