Az élet szar, aztán pedig meghalsz.

Vannak fura dolgok ezen a világon. Gyakorlatias ember számol ezzel, és a maga hasznára fordítja, ha lehet.

Van az úgy néha, hogy az embernek muszáj nevetnie. Csak úgy, semmiért akár. És ilyenkor aztán senki-semmi vissza nem tudja fojtani a nevetést.

Talán minden kérdések legfélelmetesebbike éppen ez: mennyi borzalmat visel el az emberi lélek úgy, hogy még mindig megőrzi éber, befogadásra kész, lankadatlan józanságát.

A macska az állatvilág gengsztere, törvényen kívül él, és nem is védi semmiféle törvény. Ritkaság, hogy békés öregkort érjen meg a kandalló mellett.

Csak a gyerek nem hazudik. Azért gyerek.

A hit nagy dolog, és az igazán vallásos emberek azt szeretnék, hogy mindenki elhiggye: a hit és a tudás ugyanaz. De ami engem illet, én nem hiszek ebben. Talán mert az emberek túl sokféleképpen gondolkodnak erről a kérdésről. Tudni csak egyet tudhatunk: azt, hogy ha meghalunk, két dolog történhet. Vagy túléli valamiképpen a lelkünk a halált vagy sem. Ha igen, akkor rengeteg további lehetőség kínálkozik. Ha nem, akkor alma az egész. Vége, és nincs tovább.

A boldogság szöges ellentéte a szomorúságnak, keserűségnek és gyűlöletnek; így aztán a boldogságot mindaddig nem szabad vizsgálni, ameddig nem feltétlenül szükséges.

Huszonnégy esztendős korodban még megengedheted magadnak, hogy azt hidd: a felnőtté válás, legalább a te esetedben, csupán hivatali tévedés, amit hamarosan helyrehoznak. Azután egy napon arra ébredsz, hogy a kutyád nyolcvannégy éves, te magad pedig harminchét, és akkor már az egész kérdést alaposabban meg kell vizsgálni.

Ez a jó abban, ha az ember nem sír. A sírás olyan, mint a pisálás; minden kijön.

Minden nap csak újabb kocsi ugyanazon a szellemvasúton. Az élet - betegség.

Az ihlet általában olyankor a legtermékenyebb, ha semmi előzménye nincs.

Az írás, legalábbis átmenetileg, kiégette belőlem a valóság tudatát. Azt hiszem, végső soron ez is a dolga. Írjon az ember jót vagy rosszat - eltelik vele az idő.

- Ha bármivel viszonozhatom a kedvességét, csak szólnia kell.
Csak szólnom kell. Milyen fiatalnak, milyen gyönyörűségesen tudatlannak kell lenni ahhoz, hogy valaki ilyen kitöltetlen csekket adjon a másiknak?

A humor többnyire nem egyéb, mint máz az indulaton, de kisvárosokban eléggé vékony ez a mázréteg.